Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Emlékeztek és ünnepeltek Újrónafőn (hetven éve érkeztek az első telepesek)

Emlékeztek és ünnepeltek Újrónafőn
(Hetven éve érkeztek az első telepesek)
 
Október második szombatján és vasárnapján 1940 októberére emlékeztek Újrónafőn. Ugyanis ekkor érkezett 32 telepes család Hajdúböszörményből Rónafőre. Az államilag koordinált telepítés a nagycsaládosoknak nyújtott lehetőséget arra, hogy kedvező körülmények között jussanak földhöz és lakáshoz. A magyaróvári vasútállomáson fogadóbizottság várta őket, a napilapok és támogató szervezetek figyelemmel kísérték az ezt követő eseményeket is, és a telepes falu további életét. 
Kép Csizmadia Károly református lelkész és Veres Péter író volt a motorja a betelepítésnek. Csizmadia Károly református lelkész többek között ez mondta beszédében: „Ezen a vidéken is lettek volna földigénylők, de az erre a vidékre telepítésük által magyar népünket szándékozunk erősíteni” az eredet kérdése még mindig fontos a leszármazottaknak, az újrónafőiek felvették a kapcsolatot Hajdúböszörménnyel, s mára ez a két település szoros együttműködésévé vált.
A hetven évvel ezelőtti betelepülésekre is együtt emlékeztek, népes delegáció érkezett a hajdúsági városból. Gazdag kulturális programmal ünnepelt a két település, Pálnagy Zsigmond hajdúböszörményi festőművész kiállítását Kiss Attila, a legnagyobb hajdúsági város polgármestere és Pál Nagy Balázs képzőművész, a festő unokája nyitotta meg. Császárrét, Újrónafő, Frankpuszta a történelmi idők viharában címmel Szentkuti Károly, a Hansági Múzeum igazgatója tartott előadást. Móroczné Nagy Mária és Szekeres Mária újonnan megjelent könyveit is bemutatták.
Kép A szombat falunapi toborzóval, zenés felvonulással indult, a Hegyeshalmi Fúvós Egyesület zenélt. Ez követően ünnepi szentmisére került sor, amit Kapui Jenő mosoni kanonok mutatott be. A falunap velejárója volt a főzőverseny is, az elmaradhatatlan birkapörkölttel, de készült itt erdei áfonyával vadragu, s csülkös bab is.
A falunapi ünnepségek keretében átadták a felújított községházát is.
 
(Újrónafő története Mosonszolnok 1867. évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 1600katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulajdonosa Gött Gyula volt.
A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 1900-tól 1921-ig felépített itt 10 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt. A földszinti nagyterem a versaillesi Trianon-palotanagytermét másolta le. 1942-ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvári református lelkész és Veres Péter az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. Az 1940- és 41-ben érkezőket részben már elkészült, széptípusházakban helyezték el.

Gazdálkodásukat családonként 20-25 kh. területű birtokokkal segítették. 1942-re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt.1952-ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel. A település neve ekkor lett Újrónafő.)

Felső kép:  dr. Nagy István országgyűlési képviselő, Kapui Jenő kanonok, mosoni plébános, Kertész Attila, Újrónafő polgármestere. Lent: Készül a birkapörkölt.)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 




Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Március / 2021 >>


Statisztika

Online: 7
Összes: 372320
Hónap: 5203
Nap: 232