Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fordított sorrend (Benes és a Lisszaboni szerződés)

Ünnep a mai nap
Brüsszel, 2009. november 3. (Este hétkor érkezett!)

Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának ma délutáni ülésén -
képviselőtársaimmal együtt - nagy örömmel értesültem arról, hogy
Václav Klaus cseh elnök aláírta a Lisszaboni Szerződést.

Ezzel minden uniós tagállam befejezte a ratifikációs eljárást. Így az
azt követő hónapban, hogy a Cseh Köztársaság is letétbe helyezi
megerősítő okiratát, a szerződés hatályba léphet.

Az európai polgárok számára ünnep a mai nap, hiszen a Lisszaboni
Szerződéssel az Európai Unió működése demokratikusabb, átláthatóbb és
emberközelibb lesz. A szerződéshez csatolt Alapjogi Charta pedig
biztosítja majd az európai értékeknek és az alapvető emberi jogoknak
az eddigieknél szélesebb körű érvényesülését.

Gurmai Zita
európai parlamenti képviselő (MSZP)

 

Kommentár: Az Európai Unió az értékek Európájának becézi magát. Érték? Ezek szerint a népirtás érték. A benes-dekrétumok (legyen a rókalelkű cseh gazember - zsebhitler - neve kisbetűvel) része az európai jogrendnek. Minden egyéb stilizáció. Magyarázgatás.

 

Fordított sorrend

 

2009. október 29. [13:56]
Elfogadhatatlan az alapvető jogok chartájának hatálya alóli mentesítés

Európára nézve veszélyeket hordoz magában az a törekvés, amely arra irányul, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának utolsó fázisában a legkésőbb érkező uniós tagország mentesítést kapjon az alapvető jogok chartájának hatálya alól - mondta Bajnai Gordon csütörtökön újságíróknak Brüsszelben.
A miniszterelnök a késő délután kezdődő EU-csúcstalálkozó előtt erről a kérdésről megbeszélést folytatott a többi V4-ország - Csehország, Lengyelország és Szlovákia -, valamint Szlovénia kormányfőjével.
Magyarország számára elfogadhatatlan a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának az újranyitása - szögezte le Bajnai. (MTI)

 

2009. október 30. [0:11]
Szabad az út a Lisszaboni Szerződés előtt

Szabad az út a Lisszaboni Szerződés cseh ratifikációja előtt - közölte csütörtök este Brüsszelben Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét ellátó Svédország miniszterelnöke.
Közlése szerint annak a lábjegyzetnek a szövegét, amelyet Václav Klaus cseh államfő felvetése nyomán elfogadtak, a Csehország szomszédságában fekvő országok is jóváhagyták.
Klaus azt követelte, hogy Csehország kapjon felmentést a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, nehogy arra hivatkozva a második világháború után az úgynevezett Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából elűzött szudétanémetek leszármazottai kártérítési igényekkel léphessenek fel.
"A megállapodást az tette lehetővé, hogy sok európai politikus vezetői erőt és jóakaratot tanúsított" - fogalmazott Reinfeldt.
A svéd kormányfő kitért arra is, hogy az alapjogi charta hatálya alól a cseheknek adandó mentességet nem most kell ratifikálniuk a tagállamoknak. "Nem tudom, mikor, de egy későbbi időpontban" - mondta Reinfeldt.
Jan Fischer cseh miniszterelnök szerint immár semmi nem akadályozza a Lisszaboni Szerződés csehországi ratifikációs folyamatának gyors lezárását. Jiri Weigl, Klaus hivatalának vezetője azt mondta, hogy a köztársasági elnök nagyon jónak találja az elért eredményt, és nem fog több aggályt felvetni a szerződéssel kapcsolatban.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is azt közölte, hogy minden politikai akadályt sikerült eltávolítani az útból, és hogy a Lisszaboni Szerződés nagyon gyorsan életbe léphet, miután azt jóváhagyja a cseh alkotmánybíróság.
Diplomaták közlése értelmében a tagállamok állam-, illetve kormányfői által elfogadott formula biztosítja azt, hogy a Benes-dekrétumokat az európai jog nem nyilváníthatja érvénytelennek. E veszély azonban a cseheken kívül a többi ország szerint nem is állt fenn, hiszen a Lisszaboni Szerződésnek és az ahhoz kapcsolódó alapjogi chartának nincs visszamenő hatálya.
A francia tárgyalóküldöttség tagjainak vélekedése szerint amennyiben a cseh alkotmánybíróság a jövő kedden elveti a Lisszaboni Szerződéssel szemben felhozott alkotmányossági aggályokat, akkor Václav Klaus még november folyamán aláírhatja a cseh ratifikációs okmányt, és azt a hónap végéig Rómában letétbe lehet helyezni. Ebben az esetben számolni lehet azzal, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején hatályba lép.
Azzal, hogy elhárult a politikai akadály a Lisszaboni Szerződés értelmében létrehozandó új uniós tisztségek betöltése elől is, a csúcstalálkozón hírek szerint megállapodás született arról, hogy az Európai Tanács elnöke néppárti, a saját diplomáciai apparátussal megerősítendő külügyi főképviselő pedig szocialista lesz. Az előbbi posztra most leginkább Jan Peter Balkenende holland kormányfőt tartják a favoritnak az esélylatolgatók, miközben Tony Blair volt munkáspárti brit miniszterelnök eszerint kiesett a versenyből. (MTI)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 




Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2022 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 451449
Hónap: 2513
Nap: 79