Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szlovák betelepülések

 

 

Szlovákok határmenti vándorlása

 

Néhány hónapja szenzáció erejével terjed a hír: a pozsonyiak tömegesen költöznek át a magyar és osztrák határ menti falvakba. Persze, nem arról van szó, hogy valaki elűzné őket a szlovák fővárosból. A gazdasági fellendülésnek köszönhetően a Duna-parti város egyetlen óriási építkezési telekké alakult át. Óriási az érdeklődés az építési telkek és az új lakások iránt, ami érthetően csillagászati magasságokba veri az árakat. Nem csoda tehát, hogy a pozsonyiak olcsóbb lakhatási lehetőség után néznek, ezért az utóbbi években megkezdődött a főváros környéki falvakba való beköltözésük. Az EU-hoz való csatlakozás óta nincs megállás: aki teheti, szedi a cókmókját és elindul – immáron a közeli nagyvilágba... Természetszerűleg a valóságban azonban nem ilyen pofonegyszerű ez. Annak jártunk utána, miként is néz ki a szlovák határmenti vándorlás.
Rajka község néhány kilométerre fekszik csak Pozsonytól, mégis nehéz megközelíteni kocsi nélkül. Busz nem jár ide, vonat meg naponta kétszer-háromszor. Bazsó Lajost, a község polgármesterét először arról faggattuk, várható-e pozitív változás e téren. „Igen, nem is olyan régen jártam kint, konzultáltam az oroszvári polgármesterrel és a pozsonyi közlekedési vállalat képviselőjével. Megtudtam, hogy szándékukban áll a dunacsúnyi vagy oroszvári helyi járatot Rajkáig kiterjeszteni.” A vonatközlekedést illetően nincsenek információi, de biztosan itt is javul majd a helyzet a közeljövőben.
Mennyire tehető a Rajkára költöző szlovákok száma? „Pontos adat nem létezik. Mivel százegynéhány ingatlan kelt el eddig, feltételezhető, hogy háromszáznál több személyről van szó.” Ha tekintetbe vesszük, hogy a 2001-es népszámlálás adatai alapján a községnek 2616 lakosa volt, ez jelentős növekedést jelent. És a legutóbbi becslések alapján a beköltözöttek száma gyarapodni fog. Bazsó Lajos szerint nem az a legfőbb gond, hogy milyen ajkúak az új rajkai lakosok, hanem az, hogy mennyire vesznek részt új lakóhelyük életében. „Az egyetlen anyagi hozzájárulás, amit fizetnek, az a kommunális adó, ami évente körülbelül hatezer forint fejenként. Többségük állandó lakosként jelentkezett be, ez az állam részéről normatív támogatást jelent, ami egy fő után szintén jelképesnek mondható összeg, körülbelül 3500 forint évente.”
A rajkaiak és a Pozsonyból érkező lakosok együttélésének fő mérvadója nem a nemzetiségi hovatartozás, hanem a vidéki és a nagyvárosi életmód közötti különbség. „Éppen tegnap voltam kint a gyönyörű szép vízparton, és találtam egy zsák szemetet. Valamelyik szlovák dobta ki, mert szlovák cigarettásdoboz volt közötte. A rajkaiak azért nem Szlovákiában vásárolnak dohányterméket.” Hosszú távon feszültséget okozhat az is, hogy a betelepülő nagyvárosiak nem veszik figyelembe az itteni szokásokat: nem köszönnek a szomszédaiknak, és nem mindenki tartja rendben a háza környékét, pedig ez Rajkán alapszabály.  
Az egykori Ragendorf egészen a második világháború végéig zömében németek lakta település volt. A kitelepítések után szinte teljesen kicserélődött a falu lakossága, az eredeti rajkai családok száma tizenegynéhányra tehető. Érdekes módon azonban ők még nem adták el az ingatlanjaikat. Főleg a fiatalok körében nagy az elvándorlási kedv, ami megkönnyíti a szlovákok ingatlanvásárlási szándékát.  A jövő azonban nem rózsás azon rajkaiak számára, akik esetleg meggondolnák magukat, és vissza szeretnének költözni a falujukba. „Dunacsúnyt turistaövezetté fogják alakítani, szállodákkal és különböző más turistacsalogató attrakciókkal, amiből majd biztos Rajka is profitálni fog. Az ingatlanok ára még magasabbra fog szökni, ami lehetetlenné teszi az elköltözöttek visszatérését.”
Mi az, ami idevonzza a pozsonyiakat? A szlovák fővárossal összehasonlítva alacsony ingatlanárak? „Szerintem nem. – mondja a polgármester. – Igénye és embere válogatja, hogy ki és miért költözik ide. Gondolom, aki idejön Rajkára, az tudja, hogy olcsóbb a telek vagy az ingatlan, de még döntőbb érv, hogy innen bemenni Pozsony belvárosába tíz perc kocsival, míg a város peremkerületeiből gyakran egy óra a dugók miatt. De vonzerőt jelenthetnek Rajka adottságai is. Szép a környék, van vasút, autópálya.”
Bazsó Lajos legnagyobb problémája jelenleg az, hogyan kösse az újonnan érkezetteket új lakóhelyükhöz, hogyan kapcsolja be őket a község életébe és főleg, hogyan bírja rá őket arra, hogy anyagilag is támogassák Rajkát. A közeljövőben ezért személyesen is fel szeretné keresni a szlovák oldalról érkezett családokat, hogy elbeszélgessen velük az elképzeléseikről – mégpedig szlovákul. A polgármester ugyanis évekig szolgált hivatásos katonaként a határátkelőhelyen, ahol a kollégáitól elsajátította ezt a nyelvet.  „Reggel elmegyek, és este hazajövök – ezzel a mentalitással nem fognak tudni beilleszkedni az új lakosok. Az óvodában, iskolában van elég hely, van bölcsőde is. Beadtunk két pályázatot is, aminek segítségével bővíteni lehetne az oktatási intézményeket és lehetővé tenni a szlovák nyelvű oktatást is.” Hozzáteszi, hogy a rajkai óvoda és iskola kéttannyelvű, ennek köszönhetően az itteni gyerekek kiskoruktól kezdve elsajátíthatják a németet.
A szlovák oldalról érkezettek zömében felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és a felsőbb középosztályhoz tartoznak. „Olyan potenciális szellemi- és vásárlóerőt jelentenek, amit mindenképpen jó lenne itt tartani.”  És ennek érdekében a polgármester megpróbálja őket meggyőzni arról, hogy a gyerekeiket járassák a helyi bölcsődébe, óvodába vagy iskolába – persze, a szükséges anyagi támogatást is megadva eme létesítmények működtetéséhez.
Bezenyén, a Rajkától három kilométerre található községben nem ennyire egyszerű az újonnan érkezett integrációja. A magyar sajtó már be is számolt az itteni feszültségekről, kisebb incidensekről. Újabb Trianontól, vagy a vidék „elszlovákosodásától” tartani azonban túlzás. „Ebben a községben már évszázadok óta zárt horvát nemzetiségű hagyományőrző közösség él, amely nehezebben fogadja be az újonnan érkezett lakosokat, mint Rajka, ahol mindig is keveredett a lakosság ” – magyarázza Bazsó Lajos.
Lényegében hol húzható meg a képzeletbeli határvonal, ami a szlovák ingatlanvásárlásokat illeti? Ezt a kérdést már Papp Zoltánnak, a Mosonmagyaróvár közvetlen közelében található Levél község polgármesterének teszem fel. „Azt mondják, a szlovák mobilhálózat hatókörén belül próbálnak elhelyezkedni a szlovákok.” Ezt a tényt támasztja alá a Rajkára települt szlovákok honlapja is. Jelenleg Rajkán és Levélen kívül Dunakilitin, Feketeerdőn, és Mosonmagyaróvárott kínálnak a szlovák ingatlanosok új lakásokat, telkeket az érdeklődők számára.  Döntő érv az is, hogy a túloldalról áttelepülők saját tévéadásaikat is fogni tudják, ezért nagyon kelendőek az erre alkalmatos műszaki berendezések.
Levél községbe egyelőre csak hét szlovákiai család költözött be, de nem kizárt, hogy újabbak is jönni fognak. Szintén nem elhanyagolható tény, hogy ez a település messzebb van ugyan Pozsonytól, de közel van Mosonmagyaróvárhoz és Győrhöz, valamint a Bécs–Budapest vasútvonal mellett helyezkedik el. Ausztria pedig kőhajításnyira van innen. A problémát itt egyelőre az jelenti, hogy az önkormányzatnak nincs jelenleg telke, amit építkezési célokra lehetne rendelkezésre bocsátani. Leghamarabb a jövő évben tudnak majd szabad telkeket biztosítani az érdeklődők számára.
Minden jel arra mutat, hogy nem csak a polgármesterek szeretnék a szlovák oldalról érkezetteket bekapcsolni községeik életébe, hanem a szlovákok is érdeklődést mutatnak új lakóhelyük iránt, és szeretnék a már meglévő hagyományokat újabbakkal bővíteni. Március tizenötödikén immáron második alkalommal rendeztek szlovák–magyar bált Rajkán. A dátum több, mint jelképes, és mindazonáltal fontos jelzés mind a két ország politikusai számára, hogy az elavult nacionalista jelszavak hangoztatása hátterében igen is van szándék és akarat ahhoz, hogy szlovákok és magyarok békésen éljenek egymás mellett.
Következőkben az Ausztriába betelepülő szlovákokról olvashatnak beszámolót.
Fundarek Anna (Pozsony)

 
 




Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< November / 2020 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 353345
Hónap: 4050
Nap: 86